Megyei jogú városok

Debrecen környéke már az ókorban is lakott hely volt. Az időszámítás utáni nyolcadik évszázad végéig vándorló életmódot folytató magyar nép Közép-Európába érkezéséig (a honfoglalásig) sok-sok nép (vandálok, gótok, szarmaták, gepidák, avarok, bolgárok) lakta, uralta e tájat. A mai Debrecen pereme gyakran volt nagy birodalmak, népek közötti határvidék.

A város ezer éves múltjából azonban nem csupán ezt a kétséget kizáróan kiemelkedő eseményt emelhetjük ki, hanem az itt élő és dolgozó emberek közös erőfeszítésének köszönhetően számtalan egyéb nagyszerű eredményre is méltán lehetünk büszkék. Eger a művészeti és történelmi értékek egyik leggazdagabb városa, utcái terei nyitott könyv lapjaiként tárulnak fel a járókelők előtt

Az 1920-as évek második felét követően a Károlyi család (gróf Károlyi Imre és fia, Gyula) fokozatosan felparcellázták több mint 3 ezer holdnyi itteni - jórészt erdőből és gyümölcsösből álló - birtokrészüket. A viszonylagos olcsó telekárak és a közeli munkahelyekre való bejárás lehetősége miatt késobb az ország minden részéből érkeztek betelepülők. A kezdeti üdülőtelepbol hamarosan a főváros környéki agglomeráció legnagyobb települése, "Közép-Európa legnagyobb falva" jött létre.

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város már az őskorban lakott hely volt. A város határában csaknem hatezer éves lelet-együtteseket tártak fel. A város és környéke korábban a Hód-tó, valamint az ahhoz kapcsolódó vízrendszer által volt övezve. A lakosság a halászatból, kereskedelemből és földművelésből élt. Korábban Hód és Vásárhely két különálló falu volt, majd a 15. században az említett két falu és Ábrány összeolvadásából jött létre ez a tipikus, alföldre jellemző nagyhatárú mezőváros.

Kecskemétet a magyar városfejlődés egyik legérdekesebb példájaként tartják számon. Fejlődése nagy vonásaiban hasonló ugyan alföldi társaihoz, de több tekintetben különbözik is tőlük. A majdnem hat és fél évszázada városi rangú település a feudalizmusban királynéi birtokként, majd földesúri hatalom alatt álló mezővárosként jelentős szabadságokkal bírt, melyek hűbéri-feudális korlátoktól mentes fejlődést biztosítottak számára.

Pécs elődjének, a Római Birodalom Sopianae városának, IV. századi ókeresztény közössége jelentős számú sírépítményt, kápolnát, sírkamrát, épített sírokat, mauzóleumokat emelt egykori temetőjében. Az ókeresztény temetői épületegyüttes nagysága és gazdagsága a legjelentősebb az Olaszországon kívüli nekropoliszok emlékanyagában. Az építmények figurális és ornamentális falfestése csak a Róma városi katakombafestészethez hasonlítható.

Salgótarján Nógrád megye legnagyobb városa és egyben megyeszékhelye is. Lakóinak száma mintegy negyvenezer. A Tarján patak és a Salgó patak partján északi irányban szűkülő völgyében helyezkedik el, a Karancs - Medves hegység és a Cserhát észak-keleti nyúlványai között, kétszázötven méter tengerszintfeletti magasságban.

A Tisza folyó és Szeged városa elválaszthatatlan egymástól. Tavasztól őszig a Tisza szerelmesei: horgászok, evezősök, fürdőzők népesítik be a vizet és a partját. A part menti halászcsárdák halétel specialitásaikhoz tiszai halat kínálnak.

Bármely irányból közeledünk a városhoz, megkapó látvány a lankás domboldalakról lekúszó utcák, terek képe. Szekszárd ma 36 ezer lakosával és otthonosságával a korszerű kisváros kényelmét nyújtja. Tolna megye székhelye a Dunántúli-dombság és az Alföld találkozásánál fekszik. A Szekszárdi-dombság és a Sárköz határolta település a Remete-patak (Séd-patak) völgyében indult növekedésnek.

A város megbecsüléssel őrzi ezt a korszakát, mint ahogy büszke barokk belvárosára, amely látni- és néznivalók sokaságával nyűgözi le a látogatót templomai, múzeumai, szép barokk palotái révén.

Városunk számos természeti értéke közül a legjelentősebb a két folyó és környéke, valamint a páratlan gyógyvíz. A jövőben komoly energiákat összpontosítunk arra, hogy mindenki számára elérhetővé és használhatóvá tegyük kincseinket.

történelem so­rán Veszprém és régiója több szempontból is keresztezési és ütközési pont volt a magyar és az európai kultúrában. Itt találko­zott az egykori Pannon provincia és a me­diterrán kultúra az északkal és a nép­vándorlással, itt ütközött a ke­resztény István és a pogány Kop­pány, itt volt az a kö­zépkori iskola, ahonnan a keresz­tény kultúrát ter­jeszteni kezdték a veszprémvölgyi apácák

Zalaegerszeg hagyományos városképe az 1960-as években hihetetlen gyorsasággal megváltozott, településszerkezete pedig Balatoni út városközponton, a templomkerten, majd a Kazinczy Ferenc téren való átvezetésével szétesett. Az elhibázott fejlesztések sajátos módon kettévágták és a két rész tekintetében gyökeresen eltérő fejlődési pályára állították Zalaegerszeg történelmi belvárosát. Amíg a választóvonaltól, a város főterétől, a Kazinczy tértől délre elhelyezkedő belvárosi részek és funkcióik az elmúlt évtizedekben megújultak, addig a Kazinczy tértől északra elhelyezkedő ősi városmag területe, bár az ott elhelyezkedő jelentős intézményeknek - Mária Magdolna Plébániatemplom, Megyei Bíróság, Börtön valamint a Múzeum - köszönhetően megőrizte szerkezetét,  +&  ++          + &  6 3)  > C#! C     0 !
    0)        0  ' #  .!     <6 &    &#)  7&8  (!

Az oldal segítséget kíván nyújtani azoknak, akik érdeklődnek a magyar települések története után. Össze szeretnénk gyűjteni minden segédanyagot, hogy ez az oldal egy kiváló kiindulópont legyen azok számára akik valamilyen helytörténeti, családfa kutatást szeretnének végezni.

A településformák története, városok, falvak, mezőváros, bányászfalu, zsákfalu, és még sokféle településforma érdekes oldalait böngészhetik ezen a startlapon. Cikkekben, tanulmányokban merülhetnek el, hol, melyik település hogyan alakult ki. Városmodellek, várostervezés, városszerkezet, aprófalu. Nézzék csak meg: Önök hol is élnek? Hogyan formálódott, alakult az a hely ami az otthonuk?

Videós séták magyar városokban.