Magyarország megyéi

Bács-Kiskun megye Magyarország legnagyobb területű megyéje, az ország területének 1/12-e. A Duna-Tisza közén helyezkedik el. Északon Pest megye, keleten Jász-Nagykun-Szolnok megye és Csongrád megye, délen Szerbia, nyugaton Baranya megye, Tolna megye és Fejér megye határolja. Székhelye Kecskemét.

A mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyén földrajzilag két nagytáj, az Északi-középhegység és az Alföld osztozik. A megye területének több mint 2/3 részét a középhegységek és a dombságok alkotják, amelyek az Északi-Kárpátok belső medencepereme felől, elsősorban az őket felszabdaló folyó- és patakvölgyeken át sajátos lejtőt képeznek a sík vidék felé földrajzi és kulturális értelemben egyaránt.

Csongrád megye a Dél-alföldi régió közepén található, nyugatról Bács-Kiskun és keletről Békés megye fogja közre. Délen Romániával és Szerbiával határos, a közlekedési és kereskedelmi útvonalak metszéspontjában fekszik, aktív szerepet játszik e két országgal folytatott külkereskedelemben és tranzitforgalomban.

Fejér megye a Dunántúlon fekszik, majdnem Magyarország közepén. Északról Komárom megye, délről Tolna megye, keletről Pest és Bács-Kiskun megye, nyugatról Veszprém és Somogy megye határolja. A megye területe 4359 négyzetkilométer. Lakosainak száma 430 ezer. Fejér megye mind területét, mind lakosságának számát tekintve Magyarország közepes nagyságú megyéi közé tartozik.

A táji adottságok, a gyógy- és ásványvizek bősége jó alapot ad a turizmus bizonyos ágainak. A hegyvidék legjelentősebb üdülő és gyógyhelyei a Mátrában Mátraháza, Mátrafüred, Galyatetõ, Kékes. A Bükkben Bánkút és Szilvásvárad. Gyógyfürdők Parádon és Egerben találhatók. Eger városa önmagában is komplex idegenforgalmi vonzerővel rendelkező helyiség, A zöld- és sport turizmust - vízi, hegyvidéki, nem utolsó sorban vadászati - kedvelők télen-nyáron kedvező feltételeket találnak.

A varázslatos szépségû Nógrád megye - vagy ahogyan az itt élők nagy szülöttjük, Mikszáth Kálmán író nyomán nevezik "Görbeország" - számos egyedi, sajátos értékkel rendelkező vidék. Természeti adottságai, gazdag kulturális öröksége, történelmi hagyományai, irodalomtörténeti, néprajzi értékei sok-sok érdekességet tartogatnak az idelátogatók számára. Középmagas hegyek, szelíd dombok övezte, folyók, patakok szabdalta, erdőségekben gazdag, zömében eredeti szépségû vidékein megbúvó kis falvak hívogatnak e tájra

Megyénket keresztülszeli a Duna, de egyben összekötötte és mai napig össze is köti Európával. Jöttek a Duna mentén fentről, és lentről, akik itt találták meg, amit kerestek. A szülőföldre emlékeztető tájat, a megélhetést és a békességet. Ebből született az itt jelenlévő nemzetiségi és kulturális sokszínűség. Rendezett falvak, tiszta porták, vendégszerető, vidám emberek - akik legyenek magyarok, svábok, szlovákok, szerbek vagy bármilyen más nemzetiségűek - mindig szívesen látják az arrajárókat

A Balatontól a Dráváig húzódó hatezer négyzetkilométeres, változatos vidék szépségéből.

A megye határain kanyargó Tisza, a túristvándi vízimalom környezete, a bátorligeti láp természetes szépsége, a számtalan, műemlék értékű templom és építmény, a hangulatos települések és az itt élő emberek vendégszeretete és kifinomult gasztronómiai érzéke mind-mind meghatározó értékei Szabolcs- Szatmár-Beregnek, amelyekhez nekünk ragaszkodnunk kell, azokat fontos ápolni és átadni az utókornak

A Dunántúl délkeleti területének 3704 km2-ét kitöltő Tolna megye közel negyedmillió lakosával hazánk legkisebb megyéi közé tartozik. A megye centrális részét a Tolnai-dombság (Völgység, Hegyhát, Szekszárdi-dombság) adja, amely a Dél-Mezőfölddel, Sárközzel, a Kapos-Koppány menti dombvidékkel kiegészülve egy természetes szépségekben gazdag, szemet gyönyörködtető táj képét mutatja. A környezetére igényes ember sok évszázados jelenlétét sugallják a dombtetők erdői, a völgyek gazdag rétjei, a meredek oldalakra felfutó szőlősorok, az enyhébb lejtőkön, domboldalakon, síkokon gazdagon termő szántó

Vas megye az ország nyugati részén, a Nyugat-Dunántúlon helyezkedik el. Területe 3337 négyzetkilométer, ezzel Komárom-Esztergom és Nógrád megye után az ország legkisebb megyéje. Vas megye az É. sz. 46ş44’-47ş28’ és a K.h. 16ş05’-17ş18’ között fekszik, itt található Magyarország legnyugatibb pontja, Felsőszölnök. A megyeszékhely Budapesttől 240, Bécstől, Pozsonytól és Zágrábtól 150-150, Ljubljanától 180, míg Graztól 130 km távolságra van.

Veszprém megye területe 4493 négyzetkilométer, lakóinak száma közel 370 ezer fő. A 217 település közül jelenleg 14 városi ranggal bír, a megyeszékhely Veszprém. A települések egy része „apró falu”-ként számon tartott, mintegy 30 község lélekszáma nem éri el a kétszázat. A megye területének nagyobb részét a vadregényes Bakony-hegység foglalja el, északon a Kisalföld termékeny síkságának széle határolja, délről a Balaton északi partja, nyugati részén pedig a Balaton-felvidék és a Keszthelyi-hegység ölelésében a Tapolcai-medence.