Magyarország megyéi

Játék a megyékkel

Bács-Kiskun megye Magyarország legnagyobb területű megyéje, az ország területének 1/12-e. A Duna-Tisza közén helyezkedik el. Északon Pest megye, keleten Jász-Nagykun-Szolnok megye és Csongrád megye, délen Szerbia, nyugaton Baranya megye, Tolna megye és Fejér megye határolja. Székhelye Kecskemét.

A mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyén földrajzilag két nagytáj, az Északi-középhegység és az Alföld osztozik. A megye területének több mint 2/3 részét a középhegységek és a dombságok alkotják, amelyek az Északi-Kárpátok belső medencepereme felől, elsősorban az őket felszabdaló folyó- és patakvölgyeken át sajátos lejtőt képeznek a sík vidék felé földrajzi és kulturális értelemben egyaránt.

Csongrád megye a Dél-alföldi régió közepén található, nyugatról Bács-Kiskun és keletről Békés megye fogja közre. Délen Romániával és Szerbiával határos, a közlekedési és kereskedelmi útvonalak metszéspontjában fekszik, aktív szerepet játszik e két országgal folytatott külkereskedelemben és tranzitforgalomban.

Fejér megye a Dunántúlon fekszik, majdnem Magyarország közepén. Északról Komárom megye, délről Tolna megye, keletről Pest és Bács-Kiskun megye, nyugatról Veszprém és Somogy megye határolja. A megye területe 4359 négyzetkilométer. Lakosainak száma 430 ezer. Fejér megye mind területét, mind lakosságának számát tekintve Magyarország közepes nagyságú megyéi közé tartozik.

Megyénk sokszínűsége egyedülálló hazánkban. Műemlékekben gazdag városainkkal, falvainkkal, történelmi és építészeti nevezetességeinkkel, vadregényes természeti és vízi világunkkal, fesztiváljainkkal, népi hagyományainkkal és vendégszeretetünkkel mindenütt találkozhat barangolásai során. Szeretném azonban külön is felhívni a figyelmét az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított "kincseinkre", a Pannonhalmi Fõapátságra, és a Fertõ-tájra.

A táji adottságok, a gyógy- és ásványvizek bősége jó alapot ad a turizmus bizonyos ágainak. A hegyvidék legjelentősebb üdülő és gyógyhelyei a Mátrában Mátraháza, Mátrafüred, Galyatetõ, Kékes. A Bükkben Bánkút és Szilvásvárad. Gyógyfürdők Parádon és Egerben találhatók. Eger városa önmagában is komplex idegenforgalmi vonzerővel rendelkező helyiség, A zöld- és sport turizmust - vízi, hegyvidéki, nem utolsó sorban vadászati - kedvelők télen-nyáron kedvező feltételeket találnak.

A varázslatos szépségû Nógrád megye - vagy ahogyan az itt élők nagy szülöttjük, Mikszáth Kálmán író nyomán nevezik "Görbeország" - számos egyedi, sajátos értékkel rendelkező vidék. Természeti adottságai, gazdag kulturális öröksége, történelmi hagyományai, irodalomtörténeti, néprajzi értékei sok-sok érdekességet tartogatnak az idelátogatók számára. Középmagas hegyek, szelíd dombok övezte, folyók, patakok szabdalta, erdőségekben gazdag, zömében eredeti szépségû vidékein megbúvó kis falvak hívogatnak e tájra

Megyénket keresztülszeli a Duna, de egyben összekötötte és mai napig össze is köti Európával. Jöttek a Duna mentén fentről, és lentről, akik itt találták meg, amit kerestek. A szülőföldre emlékeztető tájat, a megélhetést és a békességet. Ebből született az itt jelenlévő nemzetiségi és kulturális sokszínűség. Rendezett falvak, tiszta porták, vendégszerető, vidám emberek - akik legyenek magyarok, svábok, szlovákok, szerbek vagy bármilyen más nemzetiségűek - mindig szívesen látják az arrajárókat

A Balatontól a Dráváig húzódó hatezer négyzetkilométeres, változatos vidék szépségéből.

A megye határain kanyargó Tisza, a túristvándi vízimalom környezete, a bátorligeti láp természetes szépsége, a számtalan, műemlék értékű templom és építmény, a hangulatos települések és az itt élő emberek vendégszeretete és kifinomult gasztronómiai érzéke mind-mind meghatározó értékei Szabolcs- Szatmár-Beregnek, amelyekhez nekünk ragaszkodnunk kell, azokat fontos ápolni és átadni az utókornak

A Dunántúl délkeleti területének 3704 km2-ét kitöltő Tolna megye közel negyedmillió lakosával hazánk legkisebb megyéi közé tartozik. A megye centrális részét a Tolnai-dombság (Völgység, Hegyhát, Szekszárdi-dombság) adja, amely a Dél-Mezőfölddel, Sárközzel, a Kapos-Koppány menti dombvidékkel kiegészülve egy természetes szépségekben gazdag, szemet gyönyörködtető táj képét mutatja. A környezetére igényes ember sok évszázados jelenlétét sugallják a dombtetők erdői, a völgyek gazdag rétjei, a meredek oldalakra felfutó szőlősorok, az enyhébb lejtőkön, domboldalakon, síkokon gazdagon termő szántó

Vas megye az ország nyugati részén, a Nyugat-Dunántúlon helyezkedik el. Területe 3337 négyzetkilométer, ezzel Komárom-Esztergom és Nógrád megye után az ország legkisebb megyéje. Vas megye az É. sz. 46ş44’-47ş28’ és a K.h. 16ş05’-17ş18’ között fekszik, itt található Magyarország legnyugatibb pontja, Felsőszölnök. A megyeszékhely Budapesttől 240, Bécstől, Pozsonytól és Zágrábtól 150-150, Ljubljanától 180, míg Graztól 130 km távolságra van.

Veszprém megye területe 4493 négyzetkilométer, lakóinak száma közel 370 ezer fő. A 217 település közül jelenleg 14 városi ranggal bír, a megyeszékhely Veszprém. A települések egy része „apró falu”-ként számon tartott, mintegy 30 község lélekszáma nem éri el a kétszázat. A megye területének nagyobb részét a vadregényes Bakony-hegység foglalja el, északon a Kisalföld termékeny síkságának széle határolja, délről a Balaton északi partja, nyugati részén pedig a Balaton-felvidék és a Keszthelyi-hegység ölelésében a Tapolcai-medence.